MRM

  • Full Screen
  • Wide Screen
  • Narrow Screen
  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size

Mit "tett le az asztalra" az MRM? - I. rész

E-mail Nyomtatás PDF
FacebookTwitterIWIWGoogle bookmark

nyelvrendorseg-mrmA délvidéki magyarok ebben az évben még legalább kétszer járulnak az urnák elé. Az MNT-választásokra valószínűleg októberben kerül sor, míg a tartományi választások megtartásának időpontja egyelőre bizonytalan.

Semmi kétség, hogy a választások egyes résztvevői ezúttal is a szokásos közhelyekkel próbálják majd etetni a naivabb választópolgárokat, valamint azt feszegetni, "ki mit tett le az asztalra".

Noha a Magyar Remény Mozgalomnak (MRM), mint ellenzéki pártnak természetesen nem az a dolga, hogy bármit is "letegyen az asztalra", hanem az, hogy rávilágítson a hatalommal és pénzzel rendelkező erők téves, sőt, olykor kifejezetten káros ("asztal alatt" történő) húzásaira, hogy kinyissa a polgárok szemét és egy normálisabb, derűsebb délvidéki magyar jövőbe vezető utat mutasson, mindemellett négyéves működése alatt több szemmel látható és kézzelfogható eredménye is akadt.

Az egyik ilyen eredmény az úgynevezett nyelvrendőrség bevezetése. Igen, ez az MRM érdeme.

A Magyar Nemzeti Tanács (MNT) két eddig ismeretlen fiatalt bízott meg azzal a feladattal, hogy az év végéig járja be Délvidéket, és térképezze fel, dokumentálja a hivatalos nyelvhasználat terén tapasztalt jogsértéseket és anomáliákat. Vizsgálat alá kerülnek a helyi önkormányzatok, a közvállalatok feliratai, a hivatalos formanyomtatványok, de a rendőrségen és az adóhivatalban történő szolgáltatások is.

Ennek köszönhetően (elvileg) átfogó kép alakulhat ki az "egyenrangú" nyelvhasználat terén uralkodó, egyértelműen katasztrofális állapotokról.

No, de vajon mi késztette az MNT-t erre a lépésre?

"Az MNT Nyelvhasználati Bizottságának MRM-es tagjai közölték, csak abban az esetben szavaznak a nyelvhasználati stratégiára, ha a dokumentumba beépül a következő követelés: minden olyan településen, amelyen a magyarság relatív vagy abszolút többséget képez, a közvállalatok, állami intézmények hivatalnokai (mind az egyig) legyenek kötelesek magyarul beszélni. A bizottság VMSZ-es tagjai szívták a fogukat, de végül nagy nehezen rábolintottak, hogy ez a kezdeményezés is valamilyen formában kerüljön a dokumentumba". (2011. november 14.)

"Az MNT Nyelvhasználati Bizottságának MRM-es tagjai megszavaztatták a bizottsággal, hogy hivatalos körlevélben szólítsa fel az észak-bácskai önkormányzatokat és polgármestereket, tartsák be a törvényt és biztosítsák a számlák és egyéb fontos okmányok magyar nyelvre való lefordítását". (2010. október 19.)

"Az MNT Nyelvhasználati Bizottságának MRM-es tagjainak kezdeményezése: Észak-bácskai községekben, városokban, falvakaban gyakran találkozunk olyan hivatalnokokkal postákon, vasútállomásokon, sőt egészségügyi és egyéb intézményekben, akik nem beszélik a magyar nyelvet, mi több, köszönni sem hajlandóak magyarul. Kezdeményezzük, hogy a Magyar Nemzeti Tanács gyakoroljon nyomást az illetékes állami szervekre, önkormányzatokra és polgármesterekre, tartsák, illetve tartassák be a törvényes kötelezettségeket. Szervezzenek alapfokú magyar nyelvtanfolyamot a szerb ajkú közhivatalnokok számára - kötelező jelleggel. Aki nem hajlandó, vagy nem tud egy ilyen tanfolyamot befejezni, azzal szakítsák meg a munkaviszonyt". (2010. szeptember 19.)

A fenti idézetek csak töredékét mutatják be az MRM bizottsági tagjai által vívott folyamatos küzdelemnek, amelynek eredménye a nyelvhasználati rendőrség lett. A dátumokból látszik, milyen hosszú út vezetett eddig a projektumig. Senkinek sincsenek illúziói, hogy majd a nyelvhasználati rendőrség egyik napról a másikra forradalmi változást eredményez, de kétségkívül fontos lépést jelenthet a magyar nyelv egyenrangú használatának irányába.

Mérget vehetünk rá, hogy ennyi sem valósult volna meg a Nyelvhasználati Bizottság MRM-es tagjainak folyamatos nyomásgyakorlása nélkül.

Forrás: Délhír Portál

Megosztás
You are here Aktuális Mit "tett le az asztalra" az MRM? - I. rész