MRM

  • Full Screen
  • Wide Screen
  • Narrow Screen
  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size

Milyenek az esélyei a Nemzeti Közösségek Listájának?

E-mail Nyomtatás PDF
FacebookTwitterIWIWGoogle bookmark

l-b04László Bálint: Hiszem, hogy a délvidéki magyar közösség nagy része vágyott egy teljes körű összefogásra

Öt szerbiai nemzeti kisebbségi párt szerdán megállapodott abban, hogy a március 16-ai szerbiai rendkívüli parlamenti választásokon közös erővel vesz részt, koalíciójuk a Nemzeti Közösségek Listája nevet viseli, a listavezető pedig Emir Elfić a Bosnyák Demokratikus Közösség elnöke, aki a 2012-es parlamenti választásokon is vezetője volt a kisebbségi pártok alkotta koalíciónak.

A 2012-es koalícióban a vajdasági magyar pártok közül a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) és a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) vett részt, most viszont a Nemzeti Közösségek Listáját megalakító magyar pártok között nincs ott a VMDK, ellenben az MPSZ mellett ott van a Magyar Egység Pártja és a Magyar Remény Mozgalom (MRM) . Ennek az új koalíciónak az esélyeiről kérdeztük László Bálintot, a Magyar Remény Mozgalom elnökét.

- Milyen meggondolásból jött létre három magyar párt részvételével a Nemzeti Közösségek Listája, különösen, hogy öt magyar párt összefogása is lehetségesnek tűnt?

- Hiszem azt, hogy a délvidéki magyar közösség nagy része vágyott egy teljes körű összefogásra. A Magyar Remény Mozgalom részéről minden nyitottság meg is volt ebbe az irányba. Mind a négy egyeztetésen részt is vettünk. A harmadik után már szóban mindegyik fél megerősítette az együttes fellépést, de egy nap alatt a VMDP és a VMDK megmásította a véleményét. Mások nevében mi nem szégyellhetjük magunkat. Akik tartották a szavukat, meg is jelennek a Nemzeti Közösségek Listája összefogásban. Önálló magyar lista – a VMSZ-szel szemben – azért nem jöhetett létre a köztársasági választásokon, mivel az állam a listaállítási procedúra során diszkriminálja a nemzeti közösségeket. Ahhoz, hogy a legnagyobb szerbiai nemzetiségek képviselethez jussanak, össze kellett fognunk a hasonló cipőben járó testvérnemzetekkel.

- Ön a jelöltek listáján a harmadik, lát-e esélyt a parlamentbe való bejutásra, különösen, ha figyelembe vesszük a két évvel ezelőtti választási eredményeket, amikor az ugyancsak Emir Elfić nevével jelzett koalíció csak 25 ezernyi szavazatot kapott, ami egy mandátumot jelentett?

- Pontosabban, a Magyar Remény Mozgalom a lista harmadik helyének birtokosa, egyelőre nem én magam, mivel a névsort még nem véglegesítettük. Ami az Emir Elfić vezette korábbi koalíciót illeti, mintegy ezer szavazat hiányzott akkor egy második mandátum megszerzéséhez. A két évvel ezelőtti eredményeket elemezve látható, a délvidéki magyarság szavazatai hiányoztak ebből a szövetségből. Most, hogy reális esély van arra, hogy magyar képviselő jusson a törvényhozásba, mindent meg fogunk tenni, hogy Délvidékről is jóval több voks érkezzen a Nemzeti Közösségek Listájára. Hosszú évek óta először mutatkozik magyar alternatíva!

- Ha a választási siker esetén a tömörülésük olyan tárgyalási pozícióba kerül, hogy választhat a kormánykoalíció és az ellenzéki pozíció között, vajon melyiket választaná és miért?

- Azt gondolom, erről korai lenne véleményt megfogalmazni. Alapjába véve azonban egyértelmű, hogy az MRM számára egy hatalmi pozíció csak és kizárólag abban az esetben lehetne elfogadható, ha a céljainkat is felvállalja a leendő kormányzat. Az önrendelkezés kiterjesztése, a közbiztonsági helyzet körüli radikális változások meghozatala, a földtulajdonosok adósságainak kérdése, a munkahely teremtési lépések mind-mind húsba vágó fontosságú programpontjaink, melyeket képviselni fogunk. Az MRM véleménye, hogy ha a magyarság kulcsfontosságú problémáira nem kínál megoldást a hatalom, nincs értelme ott díszelegni a kormány kalapján.

- A vajdasági magyarok helyzetével kapcsolatban az egyik legfontosabb téma az olyan autonómia, amellyel a vajdasági magyarok is hasonló jogosultságokkal rendelkeznének, mint újabban a koszovói szerbek. Milyen esélyeket lát egy ilyen magyar autonómiára a közeljövőben?

- Legyünk tisztában azzal, hogy a szerbség részéről, csupán a jóindulatukban bízva, nem számíthatnánk a közösségi jogaink bővítésére. Ezt kiválóan érzékelteti a vajdasági tartományi autonómia és a nemzeti tanácsok jogköreinek durva megtépázása az Alkotmánybíróság részéről. Nem szép, de a Balkánon csak a nyomásgyakorlásból értenek. Ezt nem fizikai, hanem politikai, diplomáciai értelemben értjük. Itt lenne szerepe Magyarország kormányának, az eddigi egyeduralkodó délvidéki magyar pártnak, a Magyar Nemzeti Tanácsnak és az Európai Uniónak is. Sajnos, jelenlegi összetételükben mind a négy impotens ezen a téren. Láss csodát, mind a négy fronton választásokat tartanak az idei év során. Ha a választópolgárok felismerik a lehetőséget, a változás szükségességét, akkor új erőviszonyok állhatnának fel ilyen téren. Az MRM szerint a koszovói területi autonómia modell alkalmazható lenne Délvidéken is, a többségében magyarok által lakott régiókban. Ez nem egy erőszakos módon kialakuló autonómia intézmény, hanem országok közötti megállapodás útján jön létre. Magukról dönthetnek a saját ügyeiket érintően. A Koszovói Szerb Önkormányzatok Közössége saját alapszabállyal, elnökkel, alelnökkel, parlamenttel és tanáccsal fog rendelkezni, valamint a biztosított jogkörök kiterjednek majd az egészségügyre, az oktatásra, továbbá a gazdasági, város- és vidékfejlesztésre. A Magyar Önkormányzatok Közössége is ugyanezekkel a hatáskörökkel kellene, hogy rendelkezzen.

(F-ch - VajdaságMA)

Megosztás
You are here Interjúk Milyenek az esélyei a Nemzeti Közösségek Listájának?