MRM

  • Full Screen
  • Wide Screen
  • Narrow Screen
  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size

Gazdaságfejlesztés, mezőgazdaság és munkahelyteremtés

E-mail Nyomtatás PDF
FacebookTwitterIWIWGoogle bookmark

Gazdaságfejlesztés, mezőgazdaság és munkahelyteremtés

Az MRM követeli a mindenkori szerb hatalomtól, hogy a magyarok által lakott területeken, amelyek láthatóan és bizonyíthatóan a legelhanyagoltabb vidékek, növeljék a gazdaságfejlesztésre és infrastruktúra fejlesztésre szánt pénzeszközöket, és a nehéz helyzetben lévő kis- és középvállalkozások támogatási rendszere is épüljön ki.

A mezőgazdasági földterületekkel rendelkező polgárok egyre nehezebben juthatnak hozzá föld alapú támogatásaikhoz. Kérjük az államot, hogy tisztázzák és egyszerűsítsék le ezt a fajta támogatási rendszert.

Egyebek között, követeljük, hogy a foglalkoztatás terén alkalmazzák a részarányosság elvét az állami intézményekben (különösen a rendőrség kötelékeiben), vállalatokban és közvállalatokban. Képviselni fogjuk azt az elképzelést, hogy bővüljenek az önkormányzatok tulajdonjogai, főként a használaton kívül lévő állami vagyontárgyak esetében követeljük majd ezeknek az önkormányzatokra történő átruházását. Továbbá az új (zöldmezős) és már alappal rendelkező (barnamezős) beruházások beindításához szükséges földterületek birtokba vételét is támogatjuk.

Támogatjuk a tömb- és a szórványmagyarság összehangolt gazdasági terveinek kidolgozását, a határokon átnyúló gazdasági együttműködések kivitelezését és az integráltabb gazdaságfejlesztési politika kialakítását.

Sürgős feladat a kezdő vállalkozások indulását segítő vállalkozói inkubátorházak kialakítása minden nagyobb, magyarok által is lakott községi központban. Az állami gazdaságfejlesztési pályázati pénzforrások elosztásánál biztosítani kell a kisebbségek részarányos képviseletét. Az ún. primer és szekunder szektorban működő vállalkozók és vállalkozások számára szükség mutatkozik egy naprakész, könnyen hozzáférhető pályázati-támogatási információs rendszer kiépítésére, hogy mezőgazdászaink és egyéb vállalkozóink idejében értesülhessenek és felkészülve fogadhassák a megpályázható támogatásokat.

Be kell vonni a privatizációs folyamatokba a magyarság képviselőit is, mert az évek tapasztalatai megmutatták, hogy ebből törekszenek kizárni a délvidéki magyarokat. Ugyanakkor, a magyar vállalkozók és gazdák felkészültségi szintjét pályázatíró tanfolyamok szervezésével is emelni kell. A piacokon az árusok felé a helybérleti árakat lehetőség szerint csökkenteni kell.

Támogatjuk az adómentes diákmunka rendszerének bevezetését, amelyhez biztosítani kell a törvényes hátteret és létre kell hozni azokat a munkaközvetítő diákszervezeteket, amelyek kapcsolatot tartanának az állami szervekkel és a diákmunkásokat alkalmazni kívánó vállalatokkal, cégekkel. Ezek a cégek bizonyos adókedvezményben részesülnének diákmunkások alkalmazása esetén.

A legnehezebb gazdasági helyzetben levő falusi vidékekre telepítsenek olyan nagyobb üzemeket, amelyek képesek felszívni és foglalkoztatni az amúgy könnyen tanuló, többnyelvű, jó munkamorállal rendelkező vidéki magyar lakosságot. Ezen projektumok beindításánál kiemelt figyelmet szenteljenek a pályakezdőknek és a munkanélküli nőknek. A tervezés legyen rendszerhű, ami egy egységes falufejlesztési stratégiához igazodna.

A Délvidék magyarok lakta részein – még akkor is, ha az illetékesek gyakran próbálkoznak a jelenség takargatásával – átlagon felüli a munkanélküliség, és ezen belül is a megengedettnél magasabb a magyar munkanélküliek aránya. Magyarország révén, a magyar nemzeti célokat is szem előtt tartva, kerüljön sor az anyaországból érkező piaci befektetések ösztönzésére. Biztosítani kell a munkakereső magyar polgárok számára a lehetőséget, hogy elhelyezkedhessenek ezeknél a cégeknél és intézményeknél.

Falvainkban legalább egy-egy nagyobb üzem létesítése szükséges, ami biztosíthatná a jelenleg álláskereső lakosság megélhetését. Az MRM adatbázist készít azokról, akik munkát keresnek, és szándékában áll minél több munkáltatóhoz eljuttatni a munkavállalók önéletrajzát és elérhetőségét. A rászorulókat ideiglenes támogatásban próbálnánk részesíteni gyűjtőakciók révén.

Küzdünk az egyenlő feltételek megteremtéséért és a szürkegazdaság, meg a korrupció visszaszorításáért. Fel kell gyorsítani a termékek, szolgáltatások megfizettetését és állami garanciákat kell bevezetni. A gazdasági és mezőgazdasági támogatások (szubvenciók) növelése (területalapú támogatás a kisgazdaságoknak is, a bio-gazdaságok támogatása, új technológiák támogatása, zöld energia) elsőrendű feladat. Ehhez növelni kell a mezőgazdasági költségvetési tételekeket. Szükségesnek tartjuk az önkormányzatok által kirótt adók, járulékok, adminisztratív, kommunális illetékek, valamint a helyi közvállalatok árainak felülvizsgálatát.

Fejleszteni kell a magyar települések vasúti, folyóvízi hálózatát, kezdeményezni kell az ipari parkok, vámszabad övezetek létrehozását és biztosítani kell a vajdasági magyarság szempontjából fontos zentai körzeti kórház fejlesztését. A túlzsúfolt városokban rendezzék a parkolóhelyeket, bővítsék a parkolási lehetőségeket.

A Délvidék területén megvalósuló projektek, beruházások és építkezések kivitelezésénél előnyben kell részesíteni a lokális, illetve regionális kivitelezők pályázatait.

A fentiek mellett a következő területeken igyekszünk segíteni a mezőgazdaságból élőknek és mezőgazdaságban dolgozóknak:

- a kisbirtokosok területeinek védelme, a túlméretezett nagybirtokosok korlátozása,

- a szövetkezetek segítése állami pénzekből infrastrukturális háttér kiépítéséhez,

- a bérbeadó vagy eladó földek igazságos és részarányos elosztási rendszerének kialakítása,

- a gazdák önhibájukon kívül történő mezőgazdasági károk azonnali pénzbeli megtérítése,

- biotermékekkel és bioenergia-termeléssel foglalkozók részére nyújtandó rendszeres támogatások biztosítása,

- jellegzetes, helyi magyar termékek, élelmiszerek termesztésének és gyártásának élénkítése.

Modern szakszervezetek: Rengeteg veszteség keletkezik a termőföldek irracionális kihasználása miatt. Itt először is a sok barázdára kell gondolni. Továbbá, a számos parcella és az azokon termő különböző gabonafélék lehetetlenné teszik a vetés, illetve aratás racionális tervezését. Képtelenek a mezőgazdasági gépek optimális kihasználására (elég arra gondolni, hogy mennyi üresjárata van egy traktornak, illetve egy kombájnnak, miután befejezte a munkát az egyik parcellán, mekkora utat kell megtennie a következő parcelláig, ahol aztán folytathatja a munkát). Emiatt időveszteség keletkezik, növekszik a gépek amortizációja, ésszerűtlenül fogy az üzemanyag stb.

Ezért nem lehet kihasználni a nagyobb, erősebb mezőgazdasági gépeket sem, ami viszont hatalmas kárt okoz. Nyugaton a mezőgazdasági termelés arra épül, hogy egy gép minél több munkát tudjon egyszerre elvégezni (pl. a talajelőkészítést, a vetést és a műtrágya földbehelyezést egyetlen traktor végzi egyetlen, kombinált géppel). Ezzel nem csak időt és üzemanyagot lehet megspórolni, hanem egyben kevésbé romboló hatással is van a föld struktúrájára (a föld kevésbé lesz összetaposva, mint amikor a feljebb említett három munkálatot három külön fázisban végzik el).

A délvidéki magyar parasztság az államtól nem várhat segítséget. Ha fejlődni akar, azt csakis úgy érheti el, ha saját maga szerveződik. Új fajta szövetkezetekbe tömörülve könnyebben érhetik el azt, hogy a vetőmagot, üzemanyagot, műtrágyát, vegyszereket, alkatrészeket stb. olcsóbb áron szerezzék be. Az egyik legfontosabb cél a termelési inputok csökkentése. A betakarított termékeket is jobb áron adhatják el, ha szervezetként lépnek fel a piacon, és minél több szövetkezet működik együtt, annál hatékonyabb az érdekérvényesítés is. Szervezetként könnyebben találhatnak külföldi befektetőkre is.

A parasztok földjei ezzel nem válnak közvagyonná. Bármikor kiléphetnek a szövetkezetből, és a földjükkel ismét azt kezdhetnek, amit szeretnének (illetve csak abban az esetben léphetnek ki, ha a földjükön közben nem kezdődött el semmilyen munkálat sem, amely a szövetkezet által nyújtott kedvezményekből eredt, és ilyen esetben a kilépéssel várniuk kell az évvégi elszámolás utánig).

Miután a parcellák összevonhatóvá váltak, fel kell térképezni a földek termékenységét, és ez alapján tervezni hogy mit, hova és mennyit vetnek, illetve hova kell majd több és hova kevesebb műtrágyát szórni. Mindig ki kell kérni a szakirányos szervezetek véleményét (Mezőgazdasági Intézet, Mezőgazdasági Szakszolgálat stb.), és a termelőknek alkalmazniuk kell a javaslatokat. A mezőgazdasági mechanizáció szintén a mezőgazdászok vagyona marad. Ám, ezeket fel kell jegyezni a szövetkezet adatbázisába, hogy a munkálatok menete és kivitelezése minél hatékonyabban történjen.

A szakszervezet magánvagyonának azokat a gépeket kell tekinteni, amelyek a szakszervezet pénzéből lettek megvásárolva. Miután az év végén megtörténik az elszámolás, minden tag köteles bizonyos százalékot befizetni a közös kasszába. A befektetőktől kapott pénz is közvagyonnak számít, az elköltését pedig közösen kell megbeszélniük a tagoknak. Nagyon fontos arra is ügyelni, hogy az új gépek előbb ott kerüljenek bevetésre, ahol a legnagyobb szükség van rájuk. Támogatni kell, hogy az ilyen modern szövetkezetek elsősorban a délvidéki magyarság köreiben alakuljanak meg elsőként.

Megosztás
You are here Irányelvek Gazdaságfejlesztés, mezőgazdaság és munkahelyteremtés