MRM

  • Full Screen
  • Wide Screen
  • Narrow Screen
  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size

Az MNT vezetése folytatja az öncélú ámokfutást + Videó

E-mail Nyomtatás PDF
FacebookTwitterIWIWGoogle bookmark

(Fotó: Molnár Edvárd)

A Magyar Nemzeti Tanács (MNT) 25. ülésén új igazgatót és főszerkesztőt kapott a Magyar Szó és a Hét Nap, meghozták a 2012. évi pótköltségvetést, több személyi változtatásról döntöttek, illetve számos egyéb kérdésben határoztak. László Bálint, az MRM képviselője igyekezett rávilágítani az MNT vezetésének hibás döntéseire, javaslatokkal is élt, de azokat az VMSZ-es többség zsigerből elutasította. Dolgozott a szavazógépezet. Tekintsék meg szerkesztett videónkat is!

 

A Magyar Szó tudósítása az ülésről:

Csütörtöki ülésén a Magyar Nemzeti Tanács főszerkesztői minősítésben Varjú Mártát, igazgatói minősítésben pedig Ökrész Rozáliát bízta meg a Magyar Szó vezetésével. A Tanács döntése nyomán a Hét Nap főszerkesztője Tomek Viktor, igazgatója pedig László Edit. A megszokottakhoz híven az oktatás témája ezen az ülésen sem szorult háttérbe. A Tanács elfogadta az idei első pótköltségvetését.

A XXV. rendes ülésen a Tanács felmentette a Magyar Szó eddigi megbízott főszerkesztőjét, Varjú Mártát és lapunk megbízott igazgatóját, Bordás Győzőt.

A főszerkesztői posztra az augusztusban kiírt pályázatra két személy jelentkezett, és adta át programját, illetve szakmai önéletrajzát: Varjú Márta okleveles jogász és Bajtai Kornél okleveles közgazdász, lapunk szerkesztője. A szeptember eleji szerkesztőségi szavazáson a lap voksolásra jogosult munkatársainak többsége Varjú Mártát támogatta, majd ezt követőn a lap Taggyűlési Jogokat Gyakorló Testülete (TJGYT) és az MNT Tájékoztatási Bizottsága is Varjú pályázata mellett sorakozott fel. Ez alapján esett az MNT képviselőinek választása is Varjú Mártára.

Simon Erzsébet Zita, az MNT tájékoztatással megbízott tanácsosa a főszerkesztő-választás témájához kapcsolódóan a következőképpen fogalmazott: „Az elmúlt időszakban jó együttműködés alakult ki az alapító és a főszerkesztő között, de bízom abban, hogy miután nem csak megbízott státusban végzi munkáját, még nagyobb léptekkel fog haladni a médiastratégiában kitűzött elképzelések és célkitűzések felé.”

Varjú Márta megjegyezte, hogy 15 hónappal ezelőtti bemutatkozásakor, amikor megbízott főszerkesztővé nevezte ki az MNT, sokkal jobban izgult, és sokkal nyomottabb hangulat uralkodott a tanácsteremben.

– Nem volt könnyű ez a tizenöt hónap, de nekem sikerült, ami akkor lehetetlennek látszott, vagyis a szerkesztőség vezetése és megfelelő mederbe terelése. Erről az is tanúskodik, hogy sikerült megnyernem a kollektíva dolgozóit, és riválisommal szemben megnyertem a szerkesztőségben a választást, több szavazatot kaptam – szögezte le a Magyar Szó főszerkesztője.

Mint Varjú megjegyezte, az elmúlt időszakban voltak különböző akadályok, de bizakodik, hogy a Magyar Szó a következő években nagyobb léptekkel halad a médiastratégia megvalósulásának irányába. Ugyanakkor csalódottságának adott hangot, hogy a napilap arculatváltástára az MNT nem hagyta jóvá az igényelt pénzt.

– Egy dolgot emelnék ki a programomból: külön választanám a művelődéstől az oktatást, nevelést. Azokon a napokon, amikor két művelődési oldal jelenik meg, az egyik oldal átalakul oktatási oldallá. Ezenkívül az első oldalt modernebbé szeretném tenni, és az utolsó oldalt – amely egyenértékű az első oldallal, legalábbis a reklámok tekintetében – is szeretném felfrissíteni, hogy ne az internetről kölcsönzött anyagok, hanem a legfrissebb hírek jelenjenek meg rajta – számolt be terveiről Varjú Márta.

A napirendi ponttal kapcsolatos vitában Rácz Szabó László szóvá tette, hogy nem látta a főszerkesztőjelölt programjában, hogy a Magyar Szó az igazságok megírására, a tájékoztatás tökéletsítelésre törekedne.

– Emlékszünk, hogy napilapunk akkor volt a legjobb, amikor a szerb hatalom megpróbálta elnyomni a magyar sajtót. Hittünk neki, lelket öntött belénk, vettük, mint a cukrot. Mára a magyar sajtótermékek átalakultak pártpolitikai újságokká. A legutóbbi választások ennek az igazát bizonyították. A magyarság letargiájának legnagyobb bűnöse a magyar sajtó – vélekedett Rácz Szabó.

A képviselő hiányosságként rótta fel, hogy nincs ellenvélemény, nincs más gondolat a politikai színtéren. Megjegyezte: úgy tűnik, hogy az újságíróknak ki kell szolgálniuk a támogatókat, a munkaadókat, ezért nem önállóak, nem szabadok, nem tudnak újságot írni.

– Arra kérem a főszerkesztőt, hogy adjon teret az ellenvéleményeknek is. Hiszem, hogy ekkor többen fogják venni az újságot. A magyar embereknek tele van a hócipőjük, hogy állandóan butítják őket. Meg egyébként is: emlékezzünk, hogy az MNT Zentán egyszer nem engedte meg, hogy megválasszanak egy igazgatót, mert 40-60 százalékban alakultak a szavazatok. A főszerkesztői posztra kiírt pályázatra jelentkező két személy a szerkesztőségi szavazáson nagyon közel állt egymáshoz: Varjú csak 50 szavazattal, a 42 szavazat ellenében nyert Bajtaival szemben – vetette fel erkölcsi aggályait Rácz Szabó.

Dr. Sarnyai Zoltán szerint a Magyar Szó nem annyira fekete, mint azt Rácz Szabó László mondta. Sarnyai megjegyezte: nem vette észre, hogy a Magyar Szó bármit is elhallgatott volna.

– A Magyar Szó az anyagiakhoz, a helyzetéhez és a lehetőségihez képest objektív. Tájékoztatással lát el bennünket – mondta Sarnyai Zoltán.

László Bálint kiemelte: a főszerkesztő programja nem győzte meg, sokkal fejlődésorientáltabb programot kellett volna bemutatnia. Szavai szerint az utóbbi 15 hónap megmutatta, hogy semmiféle pozitív változás sem történt.

– Technikai újításokra hivatkozva megszüntették a kommentálás lehetőségét a Magyar Szó honlapján, a kampány alatt pedig a Magvető élőújság rendezvényein a mikrofon mögött a VMSZ politikusai váltogatták egymást, és biztatták a szavazókat, hogy kire kell szavazni. Ilyen az önök pártatlan Magyar Szója – mondta László Bálint. László szerint a kinevezéssel kapcsolatban felmerül a kérdés, hogy mennyivel lett jobb, tárgyilagosabb és szabadabb a napilap, mivel érdemelte ki Varjú Márta a végleges bizalmat, több példányt adtak-e el az újságból az utóbbi tizenöt hónapban, mint azelőtt. Felszólalásának folytatásában László hozzátette: azt is jó lenne tudni, hogy az utóbbi három évben hogyan alakultak a Magyar Szó eladási mutatói, és mekkora a lap remittendája.

A megbízott főszerkesztő felmentését egyébként 24 igen szavazattal tartózkodás és ellenszavazat nélkül fogadták el, a főszerkesztő kinevezését pedig 20 igen 2 tartózkodó és 4 ellenszavazat mellett fogadta el az MNT.

Lapunk igazgatói tisztségére szintén két személy jelentkezett: Ökrész Rozália okleveles közgazdász és Kazi István kibernetikai mérnök. A TJGYT, az MNT Tájékoztatási Bizottsága, majd a Tanács képviselői Ökrész Rozáliát támogatták.

Ökrész bemutatkozó felszólalásában elmondta, hogy immár 27 éve dolgozik szakmájában. Tizenhat évet a gazdaság területén dolgozott, tizenegy évet pedig a tartományi közigazgatásban. Saját elmondása szerint nagy kihívásként éli meg a rábízott feladatot, mégis vállalni meri, mert mint mondta: „kitartó, a magyar ügy iránt elkötelezett, nagy munkabírású és jó szervezőkészségű ember.”

A HÉT NAPNÁL IS ÚJ VEZETŐSÉG

Az MNT a Hét Nap megbízott főszerkesztőjének és megbízott igazgatójának, valamint a főszerkesztő és az igazgató kinevezéséről is döntött.

Simon Erzsébet Zita tanácsos a beterjesztés megindoklójaként elmondta, hogy a Hét Nap Lapkiadó Kft.-ben még a nyár folyamán lebonyolították a pályáztatást az igazgató és a főszerkesztő személyére. A lap Taggyűlési Jogokat Gyakorló Testülete László Editet, a hetilap eddigi megbízott igazgatóját javasolta, és ugyanígy döntött az MNT Tájékoztatási Bizottsága is, valamint a Közigazgatási Hivatal.

– László Edit kitartóan, törekvően végezte feladatát, és bebizonyította, hogy a Hét Nap gyorsabban fog haladni a változások útján a következő időszakban – érvelt Simon.

Felszólalásában László Edit megjegyezte, hogy március óta tölti be a Hét Nap megbízott igazgatói posztját. Célja az volt, hogy a meglévő személyi feltételeket figyelembe véve, a lehető legésszerűbben használják ki a rendelkezésükre álló alapeszközöket és pénzforrásokat.

A László megbízott igazgatói tisztségére vonatkozó felmentést 26 igen szavazattal tartózkodás és ellenszavazat nélkül fogadták el a képviselők, majd 21 igen, ellenszavazat nélkül és 5 tartózkodás mellet László Editet választották a Hét Nap igazgatójává.

A folytatásban a Hét Nap főszerkesztőjének személye került napirendre. Indoklásában Simon megjegyezte, hogy a főszerkesztői pályázatára egyedül Tomek Viktor, az eddigi megbízott főszerkesztő jelentkezett. Pályázatát a TGYJT, a Tájékoztatási Bizottság és a Közigazgatási Hivatal is támogatta.

Tomek Viktor bemutatkozásában megjegyezte: immár tíz éve foglalkozik újságírással, ebből hat évet a Hét Napnál dolgozott. Már megbízott főszerkesztőként is az újítás útjára lépett: megújult a lap online kiadása, a weboldal, amelyen nem ugyanazok az írások jelennek meg, mint a lap nyomtatott változatában – részletezte Tomek, hozzátéve: az elmúlt fél évben a hetilap előfizetőinek száma 20 százalékkal növekedett, de a szabad eladásban elkelt lapok száma is növekedett valamelyest.

Az MNT 16 igen szavazattal egyhangúlag fogadta el a megbízott főszerkesztő felmentését, és 22 igen szavazattal ellenszavazat nélkül 4 tartózkodás mellett kinevezte Tomek Viktort a hetilap főszerkesztőjévé.

MÓDOSULT A KÖLTSÉGVETÉS

A tanácstagok elfogadták az MNT idei első pótköltségvetését, amelyet egyebek mellett bizonyos bevételek csökkenése miatt volt szükséges kidolgozni. Az eltervezettekhez képest csökkentek a tavalyi évből átvitt költségvetési összegek. Megvalósulások után a külföldi támogatások összege is valamelyest kisebb lett, mint azt a költségvetésben eltervezték. A köztársasági támogatások szintén csökkentek. Ami pozitív, hogy a kamatbevételek szinte megduplázódtak.

Ahogyan azt Várkonyi Zsolt, az MNT Közigazgatási Hivatalának elnöke megjegyezte: a pótköltségvetést a takarékosság jellemzi.

A Tanács bevételeit és kiadásait 374,4 millió dinárban határozták meg a pótköltségvetésben.

A bevételi oldalon a tavalyi évből átvitt költségvetési eszközök 112,8 millió dinárt tesznek ki, a külföldi adományok 173,3 millió dinárt, a köztársasági költségvetési támogatás 57,9 millió dinárt, a tartományi támogatások 17,2 millió dinárt, az önkormányzati támogatások pedig 3,7 millió dinárt. Az MNT 7,1 millió dinárt kamatbevételekből valósított meg, 58 ezer dinárt önkéntes adományokból, 2,1 millió dinárt pedig egyéb forrásokból.

A különböző támogatásokra az MNT az idén 161,6 millió dinárt költ. A más területeken való megszorítások miatt ez az összeg egyébként növekedett az eltervezettekhez képest. A támogatásokra szánt összegből 24,1 millió dinárt a kultúrára, 16,2 millió dinárt a közoktatásra, 116,3 millió dinárt a felsőoktatásra, 4,8 millió dinárt a médiára, 40 ezer dinárt pedig a hivatalos nyelvhasználatra fordítanak. Az MNT egyebek mellett csökkentette az alkalmazottakkal kapcsolatos kiadásait, az áruk és szolgáltatások igénybevételére eltervezett keretösszeget, a szerződés alapján elvégzett szolgáltatásokat, valamint anyagköltségeit.

László Bálint felszólalásában több olyan tételt is megjelölt, amelyek tekintetében szerinte érdemes lenne elgondolkodni azok ésszerűségéről.

FELSŐOKTATÁS

Az ülésen módosították az MNT felsőoktatási ösztöndíjprogramjának pályázati felhívásáról, a pályázat lebonyolításáról és a kérelmek pontozásáról szóló határozat 6. szakaszának 2. bekezdését, amelynek értelmében az ösztöndíjra jogosult hallgató és a Közigazgatási Hivatal a jelentősebb devizaárfolyam módosulás esetére gondolva az ösztöndíj-szerződésben szabályozzák az ösztöndíj dinárösszegének a lehetséges módosítását. Ugyanez az elv mentén és ugyanebből a célból módosították az MNT demonstrátori ösztöndíjairól szóló határozatot is.

Dr. Korhecz Tamás ehhez kapcsolódóan elmondta, hogy az ösztöndíjakra a támogatást Magyarország forintban utalja át, az összeg viszont dinárban áll az MNT számláján.

– Ösztöndíjasainknak szeretnénk biztonságot szavatolni olyan vonatkozásban, hogy az infláció, a devalváció nem fogja elértékteleníteni az ösztöndíjukat. A legegyszerűbb az lenne, ha dinárban határoznánk meg az ösztöndíjak összegét, az infláció miatt azonban ez sem a legtökéletesebb megoldás. Most tehát az ösztöndíjasokkal kötött szerződésbe belefoglaljuk, hogy amennyiben nagyobb ingadozásra kerül sor, akkor ösztöndíjukat ehhez igazítjuk – magyarázta Korhecz.

SZIGORÍTÁSOK

Dr. Sarnyai Zoltán tanácstag az augusztusi MNT ülésen indítványozta, hogy azok a tanácstagok, akik indoklás nélkül elhagyják a Tanács üléseit, ne kapjanak illetményt arra az ülésre. A Tanács Közigazgatási Hivatala ennek az indítványnak a mentén kidolgozta a Tanács és a Tanács által létrehozott testületek tagjainak, valamint a Tanács számára munkát végző más személyek illetményéről szóló határozat módosítási javaslatát. A módosítás értelmében, ha a Tanács tagjai vagy a különböző testületek tagjai közül valaki indokolatlanul távozik az aktuális ülésről, elveszíti jogosultságát az egyébként neki járó illetmény kifizetésére. Az ülésről igazoltan való távozást az ülésen elnöklő személy hagyja jóvá, és ennek tényét az ülésről szóló jegyzőkönyvben is rögzítik. A módosítás indoklásában a KH reményét fejezte ki, hogy a jövőben mindig sikerül biztosítani a megkezdett ülések zavartalan befejezését. Ugyanebből a célból módosították a Tanács és a Tanács által létrehozott testületek tagjai utazási-, szállás- és étkezési költségeinek a megtérítéséről és gépkocsihasználatáról szóló határozatot. A jövőben az MNT tagjai, illetve az MNT különböző testületeinek a tagjai csak abban az esetben jogosultak a meghatározott útiköltség megtérítésére, ha az elejétől a végéig részt vesznek a Tanács vagy a testületek ülésein, vagy távozási szándékukat meg tudják indokolni az ülés elnöklőjénél.

A témához kapcsolódóan László Bálint megjegyezte, hogy a kvórumot nem az ellenzéknek kellene biztosítania.

– Mindenki tudja, hogy ennek a szigorításnak az oka az MNT júliusban félbeszakadt XXIII. ülése. Függetlenül attól, hogy akkor ki hagyta el az üléstermet, vagy kit hívtak vissza, vagy vissza hívtak-e valakit egyáltalán, a kvórumot nem az ellenzéknek kellene biztosítania. Ha a Magyar Összefogás lista annyira büszke arra, hogy kétharmados többséget szerezett a Tanácsban, akkor a határozatképességet is biztosítania kellene az üléseken – fogalmazott László.

Dr. Csengeri Attila és Vass Tibor képviselők szerint a beterjesztett határozatjavaslatok nem egyértelműek, és nem térnek ki minden lehetséges kapcsolódó eshetőségre.

Dr. Sarnyai felszólalásában emlékeztetett arra, hogy a júliusi ülésen pont akkor vált határozatképtelenné az MNT, amikor az Újvidéki Egyetem Jogi Karán megtörtént szabálytalanságot, vagyis egy kiemelkedően fontos témát kellett volna megvitatniuk.

Rácz Szabó szerint a demokratikus döntéshozatal része, hogy ha valamelyik képviselő esetleg nem egyezik valamivel, akkor azt az ülésterem elhagyásával is kifejezheti. Rácz Szabó is egyetért azzal, hogy nem az ellenzéknek kell biztosítania a többséget a döntéshozatalhoz.

Penovác Náray Éva sajnálatát fejezte ki, amiért a szigorítás témája egyáltalán napirendre került, főleg ilyen formában.

– Én ezt restellem. Lehet, hogy régimódi vagyok, de engem még úgy neveltek, hogy ha valamit elvállaltam, akkor azt csináljam is végig. Ha eljöttem egy ülésre, akkor természetes, hogy azon végig ott vagyok. Belekeverhetjük mindebbe a demokráciát vagy a politizálást, de gondolkodjunk el azon, hogy ha elvállalunk egy feladatot, akkor azt miként tudjuk a legjobban elvégezni. Függetlenül attól, hogy ki van ellenzékben, és ki nem. Ez egyébként sem erről szól – fejtegette Penovác Náray.

Az MNT szerveiben lévő munkahelyek szabályozásáról szóló határozat szintén módosult. A szóban forgó kérdéskört szabályozó határozat értelmében a Közigazgatási Hivatalban eddig kilenc hivatalnok dolgozott, a módosított határozat mentén viszont egy újabb hivatalnok állhat munkába. A nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény, illetve az MNT Alapszabálya rendelkezéseinek értelmében, az ezekben meghatározott hatáskörök alapján, megállapításra került, hogy az elfogadott és az elfogadásra kerülő fejlesztési stratégiákban, illetve az éves munkatervben meghatározott és felvállalt feladatok elvégzésének biztosítása miatt szükség van egy új hivatalnoki munkahely megnyitására a Tanács Közigazgatási Hivatalában – olvasható a módosítás indoklásában.

A továbbiakban a képviselők megerősítették a határozatot, amelynek értelmében az MNT által alapított közszolgálati intézményekben és szervezetekben a kollektív szerződések megkötésére a Tanács elnöke lesz jogosult a Tanács részéről.

KÖZOKTATÁS

A Közoktatási Bizottság javaslata alapján az MNT megerősítette a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium férőhelyeire vonatkozó javaslatot, amelynek értelmében a 150 férőhelyes diákjóléti intézményben 135 diák számára javasolnak elszállásolást. A fennmaradó 15 helyet a hátrányos helyzetű gyermekek számára tartják fenn.

A Közoktatási Bizottsághoz érkező kérvények mentén az MNT újabb hét középiskolában és három általános iskolában javasolta kis létszámú tagozat megnyitását.

A Tanács megerősítette a Temerin község iskoláskor előtti intézményeinek és általános iskoláinak hálózatára vonatkozó záradékot. Temerinben a Kókai Imre és a Petar Kočić Általános Iskolákban folyik magyar oktatás, azzal, hogy utóbbiban az idén nem indult magyar nyelven első osztály. A Veljko Vlahović iskoláskor előtti intézmény öt épülete közül kettőben fogadják a magyar óvodásokat.

**

Az ülés kezdetén a Tanács egyperces néma felállással tisztelgett a közelmúltban elhunyt Th. mgr. Dolinszky Árpád evangélikus szuperintendens, az MNT tagja előtt. Dolinszky Árpád helyére Várady József lépett a Tanácsban.

**

A média témájához kapcsolódóan utolsó napirendi pontként a Tanács felmentette Galgó Ferenci Andreát és Mgr.Deli Andort, a Tanácsot a Pannónia Alapítvány Igazgatói Bizottságában képviselő személyeket, helyükre pedig Kern Csaba szabadkai lakost, okleveles elektromérnököt és ft. mr. Horváth Endre csonoplyai lakost, plébánost nevezték ki.

**

A képviselői kérdésekhez érvén Vass Tibor arra kérte az MNT-t, hogy a KH készítsen kimutatást arról: melyik tanácstag hányszor jelent meg az utóbbi több mint két évben az üléseken. Rácz Szabó László ismételten felszólította a Tanácsot, hogy kezelje magyar ügyként a temerini fiúk ügyét. Rácz Szabó kérte, hogy az MNT hogy nyílt levélben kérjen kegyelmet az összesen 64 év fegyházbüntetésre ítélt fiúk számára Tomislav Nikolić szerb államfőtől.

Magyar Szó - Pesevszy Evelin, Diósi Árpád

Megosztás
You are here Képviselőink írták Az MNT vezetése folytatja az öncélú ámokfutást + Videó