MRM

  • Full Screen
  • Wide Screen
  • Narrow Screen
  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size

A Magyar Remény Mozgalom (MRM) közbiztonsági programja

E-mail Nyomtatás PDF
FacebookTwitterIWIWGoogle bookmark

Mozgalmunk mindig is kiemelten foglalkozott a közbiztonság témájával, és sokszor tabudöntő kezdeményezések jellemezték az MRM javaslatait, hiszen, mint ismeretes, pártunk az egyetlen magyar politikai szervezet, amely nyíltan támogatja a civil kezdeményezéseket, az úgynevezett önkéntes és többnemzetiségű polgárőrségeket is.

Azonban tisztában vagyunk vele, hogy a polgárőrség nem lehet a kizárólagos megoldás kulcsa, és ahogy a civil polgárőrségre  is, úgy a civil összefogásra és az állami szervekkel való együttműködésre alapozza a hatékony működését. Álláspontunk szerint a közbiztonság kérdése is csak az állami szervek, a helyi politikum és a polgárok hatékony együttműködésével és egymás hatásköreinek tiszteletben tartásával rendezhető.

A MAGYAR REMÉNY MOZGALOM KÖZBIZTONSÁGGAL KAPCSOLATOS CÉLKITŰZÉSEI A KÖVETKEZŐ ELEMEKBŐL ÁLLNAK:

1. Bűnmegelőzés – Rendfenntartás

a. Szorgalmazzuk a multietnikus polgárőrségek létrehozását, illetve ezen csoportosulások törvényes hátterének biztosítását. A polgárőrség elsődleges szerepe, hogy a hivatalos rendvédelmi szervekkel együttműködve és a munkájukat segítve tartsák szemmel az adott települést és jelentsenek bármilyen gyanús mozgást, illetve törvénytelen cselekményt, emellett rögzítsék a rendőrségi nyomozáshoz szükséges nyomokat. A járőrözés fő célja a megelőző jellegű jelenlét, illetve a felelősségre vonás visszatartó ereje. Míg a nyomozást és a bűnüldözést a rendőrség és az állami szervek kizárólagos feladatának tekintjük, addig egyes bűnesetekben akár tanúként, akár a helyi viszonyok, a kisebbségi nyelv, a bűnözői szokások stb. ismerőjeként a civil polgárőrség a hatóság támaszává válhat. A polgárőrségek létrehozását az európai uniós országokban bejegyzett hasonló szervek etikai és normarendszerére alapozva képzeljük el.

b. A megtámadottak önvédelemhez való jogának növelésére van szükség, illetve az arányos önvédelem eltörlésére, mivel a jelenlegi jogszabály szerint valaki csak arányosan védheti meg magát a támadóval szemben, amely olyan helyzeteket teremthet, amelyben egy pofonért csak pofonnal válaszolhatunk, ha eltörik a kezünket, csak ,,visszatörhetjük” és ha megölnek bennünket, csakis akkor "ölhet vissza" az áldozat, amely (mint a példából is látszik) nevetséges és fenntarthatatlan rendszer. Egy ellenünk és/vagy családunk és értékeink ellen intézett támadás során a felfokozott lelki állapotban nem várható el, hogy az ember arányosan felmérje a körülményeket és így sokszor a sértettből vádlott lehet. Ennek tudatában vannak a bűnelkövetők is, akik ezt a helyzetet kihasználják, ezáltal a törvény őket védelmezi. Az emberekben vissza kell állítani a biztonságérzetet és garantálniuk kell, hogy saját portáján mindenki a saját ura lehessen és megvédhesse értékeit, szeretteit.

c. Az éles lőfegyver viselésének törvényi szigorítása és a nem halált okozó önvédelmi eszközök engedélyezett tartása.

Szerbiában egy 2012-es felmérés szerint a polgárok:

- 1 200 000 lőfegyvert jogszerűen birtokolnak,

- 600 000 ember rendelkezik lőfegyvertartási engedéllyel,

- 50 000 lőfegyvert jogszerűen viselhet biztonsági szolgáltató tagja,

- 3 000 000 illegális fegyver van a lakosok birtokában.

Míg az élet kioltására alkalmas lőfegyverek világviszonylatban is felülreprezentáltak az országunkban, addig az olyan nem halált okozó önvédelmi eszközök mint a gáz-, borsspray, gázpisztoly, gumi/műanyag lövedékes pisztolyok, sokkoló stb. birtoklása törvénybe ütköző. Kérjük, hogy ezek díjmentes regisztrálása mellett a felsorolt eszközök szabadon használhatóak legyenek különböző veszélyhelyzetek során.

d. A zéró tolerancia bevezetése a tolerált lopásérték-küszöbbel szemben. Pártunk mindig is a zéró tolerancia elve mellett foglalt állást a lopások tekintetében, hiszen minden bűntett az bűntett, valamint a polgárok és vállalkozók számára olykor a kisebb (néha rendszeres) lopások is komoly megterhelést és veszteséget jelentenek. Úgy gondoljuk, a lopás csakis kártékony tettként vizsgálható és nem lehet megtűrt kategóriaként kezelni. Más országokban, ahol magasabb az életszínvonal még fel is állítanak ilyen értékhatárokat, azonban Szerbiában 15 000 dinár vagy 5 000 dinár brutálisan magas értékhatár. Csakis a 0 dinárra való csökkentés és a bűnüldöző szervek hatékonysága válthat ki elrettentő hatást a tolvajokban.

e. A különböző megtévesztések és cseles betörések legelterjedtebb formája az ún házaló és csaló kereskedők tevékenysége, akik sokszor egyben a bűnözők előőrsét is képezik, és a terepfelmérést is végeznek. Ezen illegális kereskedelem szigorúbb büntetését követeljük, és ezáltal az utcáról való eltávolításukat.

2. Bűnüldözés – Hatósági fellépés

a. A visszaeső bűnözők szociális hálóból való kiszűrése is fontos cél, hiszen, akit a társadalom tart el, de ennek ellenére ezt az eltartó társadalmat megkárosítja, az nem lehet jogosult a szociális juttatásokra. Nem szabad olyan társadalmat építenünk, ahol csakis elvárások vannak, de kötelezettségeket és etikai normákat nem támasztunk a társadalom résztvevői számára.

b. Az etnikai alapú lakosságcserék és az azzal üzletszerűen üzérkedők szigorúbb büntetését követeljük. A jogszabályok pontosítására van szükség, hogy világossá váljék, mi is tartozik ebbe a fogalomkörbe. Az alkotmány tiltja azon települések nemzetiségi arányainak mesterséges megváltoztatását, ahol hagyományosan magas arányban vannak képviselve a nemzeti közösségek. Szükség mutatkozik - ezen alkotmányrész alapján - a törvényi háttér kidolgozására is, illetve a megfelelő szankciók bevezetésére.

c. A rendőrök szolgálati helye ne lehessen 30 kilométernél távolabb a lakóhelyüktől, ahol tartósan, legalább 5 éve élnek. Ugyanakkor, garantálni kell, hogy a lakosság nemzeti összetételével összhangban, a nemzeti kisebbségi arányhoz képest az állomány tagjainak legalább fele ismerje az adott kisebbség nyelvet is. Tehát, ha 20 százalék az adott településen a kisebbség aránya, akkor legalább az állomány 10 százalékának kötelezően kell ismernie az adott kisebbség anyanyelvét.

3. Bírósági eljárások - Törvényi háttér

a. Kérjük a régi községi bíróságok visszaállítását. Mint az köztudott, a községi bíróságok megszűnésével mind a rendőrség, mind a bíróságok leterheltek lettek. Amíg a hatósági szervek egy részét leköti a gyanúsítottak fuvarozása, addig a károsultak számára is megterhelést okoz, hogy eljussanak a tárgyalásra a rossz tömegközlekedési körülmények között. Nem is beszélve az ebből adódó anyagi megterhelésről. Kérjük ennek az elhibázott rendszernek a megszüntetését és a bíróságok visszaállítását, valamint a rendőrséghez hasonlóan a nemzeti összetétel és a kisebbségi nyelvek ismeretének figyelembe vételét és kötelező előírását.

b. Síkra szállunk a gyorsított bírósági eljárások egyszerűsítéséért a kisebb értékben elkövetett büntettek esetében, vagyis ne kelljen hosszú hónapokig, akár évekig a bíróságra járni egyes bűnesetek miatt. A többszörösen visszaeső elkövetők esetében is a gyorsított eljárás lehetőségének bevezetését javasoljuk.

c. A szociális hálót kijátszani akarók és az azzal trükközők szigorúbb büntetését kérjük, vagyis, ha valaki bonyolult családi szálakkal és bejelentett lakcím-módosításokkal akarja kijátszani a törvényt, annak érdekében, hogy minél magasabb legyen a segélyének az összege, ez a személy súlyos büntetéssel és költségmegtérítéssel legyenek büntethető.

d. A természetben tett károk, az erdő-, a vad- és a halgazdaság, valamint az erdőirtás, falopás szigorúbb büntetését akarjuk, és az ellenőrzés kiterjesztésének lehetőségét a rendőrségi szervek számára is, mivel jelenleg az a vad- és erdőgazdaságok hatáskörébe tartozik.

4. Börtönrendszer megreformálása

a. Az országban önellátó börtönökre van szükség, vagyis a fogvatartottak teljes körű foglalkoztatását kérjük, valamint a börtönök önellátását biztosító intézkedések meghozatalát. Az önfenntartás mellett egy-egy környékbéli ipari tevékenységet vagy állami szolgáltatást is segíthetnek a börtönintézmények, hiszen a gazdaság is profitálhat ezekből a munkafolyamatokból. Jelenleg úgy érzik a polgárok, a börtönök arra szolgálnak, hogy bent a ,,parlagi tyúktolvajok kigyúrhatják magukat”, kiépíthetik a kapcsolataikat és tapasztaltabb bűnözőkké válhatnak. A börtönöknek nevelő jellegűeknek kell lenniük, ugyanakkor a gazdaság hasznára is kell, hogy vállaljanak, nem pedig az adófizető polgárok terhére. A börtönrendszert, amellett, hogy az Európai Unió normáihoz igazítják, bővíteni kell, mert a jelenlegi rendszer szerint a börtönök túlzsúfoltak.

Magyar Remény Mozgalom (MRM) - www.mrm.rs

2013. március 19.


Megosztás
You are here Memorandumok A Magyar Remény Mozgalom (MRM) közbiztonsági programja