Magyar Remény Mozgalom
ALAPSZABÁLY
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. szakasz
A Magyar Remény Mozgalom (a továbbiakban: MRM) a szerbiai magyar nemzeti közösség pártja, amely azzal a céllal jött létre, hogy képviselje a magyarok érdekeit, védje és fejlessze jogait, továbbá, hogy nyelvében, kultúrájában, társadalmi és gazdasági vonatkozásban összekösse az anyaországával, a Kárpát-medence és a világ magyarságával, és olyan élhető jövőképet alakítson ki a szerbiai magyarság számára, amellyel megfordíthatóak a negatív politikai, demográfiai, gazdasági és társadalmi folyamatok.
Az MRM politikai szervezet, amelynek alapdokumentuma ez az Alapszabály.
2. szakasz
A szervezet neve: Покрет мађарске наде – Magyar Remény Mozgalom
A szervezet rövidített elnevezése: ПМН - MRM
A szervezet székhelye: Szerbia Köztársaság, 24105 Szabadka, Radnóti Miklós utca 37.
A szervezet pecsétje: Az MRM egy pecséttel rendelkezik, amellyel hitelesíti ügyvitelét és pénzforgalmát.
A pecsét 40 mm átmérőjű, kör alakú, a szélén kiírt szerb és magyar nyelvű szöveggel:
Покрет мађарске наде – Magyar Remény Mozgalom - Суботица
A pecsét közepén az MRM jelképe áll. A szervezet jelképe: szárnyát szétnyitó, piros kerecsensólyom, amely egy zölddel színezett körön nyugszik, ez alatt pedig sárga színnel található a stilizált pártnév rövidítés (ПМН-MRM).
3. szakasz
Az MRM jogi személy a hatályos jogszabályok, ezen Alapszabály és a párt egyéb elfogadott dokumentumaiban rögzített jogokkal és kötelezettségekkel.
Az MRM-t harmadik személy és az állami szervek előtt az MRM elnöke képviseli. Az MRM elnöke a meghatalmazott személy, a felelős illetékes szervekkel való kapcsolattartásban.
Az MRM tevékenységét Szerbia Köztársaság területén fejti ki.
II. CÉLOK ÉS FELADATOK
4. szakasz
Az MRM célja és feladata, hogy:
– részt vállaljon a szerbiai magyarság politikai érdekképviseletében,
– kidolgozza a Szerbiában élő magyar nemzeti kisebbség nemzeti identitása megőrzésének stratégiáját és tervét,
– küzdjön a számarányosan biztosított kisebbségi parlamenti helyek intézményéért a köztársasági, tartományi és helyi szinteken egyaránt,
– minden szerbiai magyar könnyített úton megkaphassa választói joggal rendelkező magyar állampolgárságot,
– a megválasztott képviselőin keresztül részt vegyen a köztársasági parlament, a tartományi képviselőház, a helyi önkormányzatok és a helyi közösségek munkájában,
– tevékenységével szolgálja a magát magyarnak valló, a magyarsághoz tartozó személyeket és szervezeteket,
– támogassa a magyarság nyelvi kultúrájának és identitásának megőrzését, és elősegítse az oktatás fejlesztését és kiterjesztését,
– megteremtse a szerbiai magyarság teljes és valódi egyenrangúságát a gazdaság és a közélet minden területén,
– erősítse a magyarság különböző csoportjai közötti kapcsolatokat, ápolja nemzeti összetartozásunkat,
– a magyarságot egységesítse, hozzájáruljon a szerbiai magyar nemzeti közösség és a magyar nemzet összetartó erejének növeléséhez, emellett bővítse a magyarság kapcsolatait azokkal a népekkel is, amelyekkel együtt él,
– együttműködjön, ápolja és fejlessze a kapcsolatokat a regionális és nemzetközi szervezetekkel,
– egy olyan európai irányultságú, demokratikus államban éljünk, ahol az emberi és egyéni jogok minden szinten érvényre jutnak,
– a gazdaság fellendüljön, a munkahely- és otthonteremtés stratégiáját kidolgozza és gyakorlati szempontból megvalósítsa,
– szorgalmazza a teljes vagyon visszaszármaztatását és kárpótlást,
– síkraszálljon a diktatúrák idején jogfosztottá vált, illetve jogtalanul elítélt személyek rehabilitálásáért és állami kártalanításáért, leszármazottak esetében legfeljebb a harmadik generációig.
III. AZ MRM TAGJAI
5. szakasz
Az MRM tagja lehet minden nagykorú, cselekvőképes, gondnokság alatt nem álló személy, aki Szerbia Köztársaság állampolgára, aki az MRM Alapszabályát és az MRM Programját elfogadja, az MRM tevékenységében aktív szerepet vállal, és együttműködési szándékát belépési nyilatkozat aláírásával fejezi ki.
6. szakasz
Az MRM egyéni tagsága:
– rendes tagokból,
– tiszteletbeli tagokból áll.
A tiszteletbeli tag címet és az MRM-ban betöltött tiszteletbeli funkciót az MRM Tanácsa ítéli oda. Az MRM Tanácsának és az MRM Közgyűlése tagjainak javaslatára az MRM Tanácsa megválaszthatja az MRM tiszteletbeli elnökét is.
Az MRM-be kollektíven beléphet más magyar nemzeti kisebbségi politikai párt is, amennyiben a belépni szándékozó párt megfelelő testülete erről döntést hoz. A belépési kérelem jóváhagyásáról az MRM Tanácsa dönt.
7. szakasz
Az MRM egyéni tagságába való felvételi kérelmet képező belépési nyilatkozatokat, az illetékes helyi szervezetek javaslata alapján, az MRM elnöke fogadja el, és a felvétel akkor válik hivatalossá, ha a belépési nyilatkozatot az MRM elnöke aláírásával és a pecséttel hitelesíti.
Az MRM-be kollektíven belépő párt tagjainak egyéni tagságáról az MRM elnöke dönt. Az MRM elnökének joga van, indokolt esetben, elutasítani a belépő párt egyes tagjainak belépését az MRM-be. A belépő párt egyéni tagja a lakhelyén lévő vagy a lakhelyéhez legközelebb eső MRM helyi szervezetben fejti ki tevékenységét, az MRM Elnökségének határozata alapján.
Minden egyéni tag tagsági igazolványt kap, amelyet az MRM központi irodája bocsájt ki, az MRM elnökének aláírásával.
8. szakasz
A tagsági viszony megszűnik az egyéni tag halálával, kilépésével, a tagságból való törléssel, illetve kizárással, amelyről az MRM Pénzügyi és Fegyelmi Bizottsága dönt.
9. szakasz
A rendes tagok mellett a tiszteletbeli tagoknak is joga van részt venni az MRM munkájában és rendezvényein.
Csak a rendes tag választhat és választható.
10. szakasz
A tag kötelességei:
– tiszteletben tartani az MRM alapdokumentumainak rendelkezéseit, valamint a Tanács, az Elnökség, és azon helyi-, községi-, városi- és körzeti szervezetek határozatait, amelyekhez a tag tartozik,
– szellemi, erkölcsi, és – lehetőségeihez mérten – anyagi támogatásával erősíteni az MRM célkitűzéseinek megvalósítását,
– a vállalt kötelezettségek teljesítése.
11. szakasz
Az Alapszabály, a Program (a továbbiakban: alapdokumentumok) és az MRM egyéb szabályzatai, illetve a Tanács és az Elnökség határozatai ellen vétő, vagy az MRM tekintélyét romboló, és érdekei ellen cselekvő tagtól az MRM Pénzügyi és Fegyelmi Bizottsága:
– nyilvánosan elhatárolhatja magát,
– leválthatja őt az MRM-ben, továbbá más képviseleti testületben, illetve -szervben betöltött olyan tisztségéről, amelyre őt az MRM jelölte, illetve választotta,
– kizárhatja őt az MRM-ből.
12. szakasz
Az előző szakaszban foglalt intézkedéseket az MRM Pénzügyi és Fegyelmi Bizottsága által lefolytatott eljárás és tényfeltárás előzi meg, amelynek alapján a testület határozatot hoz.
A testület elsőfokú határozata ellen az eljárás alatt álló tag, az eljárás kezdeményezője vagy az MRM elnöke halasztó fellebbezéssel fordulhat az MRM Pénzügyi és Fegyelmi Bizottságához.
Az MRM Pénzügyi és Fegyelmi Bizottságának határozata jogerőssé és végrehajtandóvá válik, ha az MRM elnöke azt aláírásával jóváhagyja.
13. szakasz
Amennyiben az MRM helyi-, községi-, városi- és körzeti szervezeteinek szervei, illetve azok egyes tagjai vétenek az alapdokumentumok, illetve az MRM Tanácsának határozatai ellen, az MRM Pénzügyi és Fegyelmi Bizottsága felfüggesztheti ezeket a szerveket, illetve azok egyes tagjait, és egyidejűleg újraértékelheti a felelős személyek tagsági viszonyát, továbbá elrendelheti új, rendkívüli választások megtartását az általa meghatározott szervezetekben. A tagsági viszony újraértékelését és az új választásokat a határozat meghozatalától számított 30 napon belül kell lebonyolítani.
IV. AZ MRM FELÉPÍTÉSE
14. szakasz
Az MRM a tagok és a területi elv alapján alakult szervezeti egységek (helyi-, községi-, városi- és körzeti szervezetek) összességéből áll.
Helyi szervezetet, az MRM Elnökségének jóváhagyásával, legkevesebb 10 rendes tag alapíthat.
Községi szervezetet azokban a községekben alakítanak a helyi szervezetek, amelyekben legalább 2 helyi szervezet alakult.
A szerbiai városokban működő helyi szervezetek városi szervezetet alakítanak.
Körzeti szervezetet azok a helyi szervezetek alakítanak, amelyeknek nincs lehetőségük községi szervezet megalakítására, és más-más község területén alakultak, de földrajzilag vagy más szempontból behatárolhatók.
Amennyiben a helyi szervezetnek nincs lehetősége, az előző bekezdés alapján, körzeti szervezetet alakítani vagy ahhoz csatlakozni, akkor az MRM Elnökségének jóváhagyásával a földrajzilag legközelebb eső községi- vagy városi szervezethez csatlakozik.
Az MRM a tagság soraiból ifjúsági tagozatot alakíthat, amelyhez a párt rendes tagjainak 35 éven aluli tagjai tartozhatnak.
15. szakasz
Az MRM szervei:
– a Közgyűlés,
– a Tanács,
– az Elnökség,
– a Pénzügyi és Fegyelmi Bizottság.
A körzeti-, községi- és városi szervezetek szervei:
– az elnökség és
– az ellenörző bizottság.
A körzeti-, községi- és városi szervezetek nagy taglétszám esetén, vagy egyéb indokolt esetben, tanácsot is választhatnak.
A helyi szervezet szervei:
– a taggyűlés és
– az elnökség.
Azok a helyi szervezetek, amelyeknek taglétszáma meghaladja a százat, tanácsot is választhatnak.
A helyi-, községi-, városi- és körzeti szervezetek munkája az MRM Alapszabályával összhangban zajlik.
A Közgyűlés
16. szakasz
Az MRM legfőbb testülete a Közgyűlés, amely kétévente legalább egyszer ülésezik.
A Közgyűlést és rendkívüli közgyűlést az MRM elnöke hívatja össze.
Amennyiben az elnök indokolt oknál fogva nem tudja összehívni a Közgyűlést, ezt megteheti az ügyvezető alelnök a párttagság több mint 50 százalékának írásos kérelme esetén.
A Közgyűlést és a rendkívüli közgyűlést a Közgyűlés és a rendkívüli közgyűlés összehívását követő legtöbb 30 napon belül meg kell tartani. A Közgyűlés és a rendkívüli közgyűlés összehívásának okairól írásban kell tájékoztatni a Közgyűlés tagjait és a helyi szervezetek elnökeit, az Alapszabály 17. szakaszával összhangban.
17. szakasz
A Közgyűlést összesen 150 fő alkotja. Tagjai a Tanács tagjai, valamint a helyi szervezetek arányos számú küldöttei. A Közgyűlésben minden helyi szervezetnek legalább egy küldöttje van. Az egyes helyi szervezetek további küldötteinek számát a Tanács határozza meg, a helyi szervezetek taglétszámának arányában. A küldötteket a helyi szervezetek taggyűlései választják meg.
Tanácskozási joggal a Közgyűlés munkájában részt vesznek az MRM megválasztott köztársasági és tartományi képviselői, a Pénzügyi és Fegyelmi Bizottság tagjai is, valamint a tagozatok egy-egy képviselője.
18. szakasz
A Közgyűlés hatásköre:
– az MRM Alapszabályának meghozatala,
– az MRM Alapszabályának módosítása,
– az MRM Programjának meghozatala és módosítása,
– határozatot hozhat más politikai pártokba, illetve szélesebb belföldi vagy külföldi politikai szövetségekbe való bekapcsolódásról,
– a más szervezetekkel való egyesülésről szóló határozat meghozatala,
– a Tanács és az elnök megválasztása,
– az MRM feloszlatásának kimondása.
A Közgyűlés elfogadja a párt elnöke és a Pénzügyi és Fegyelmi Bizottság beszámolóját a két Közgyűlés közötti időszakban kifejtett munkájáról.
A Közgyűlés nyolcévenként tisztújítást végez, de az MRM elnökének döntése alapján ezt bármelyik ülésén megteheti.
19. szakasz
A Közgyűlés határozatképes, ha az ülésén tagjainak többsége jelen van.
A Közgyűlés határozatait a jelenlévő tagjainak szavazattöbbségével hozza meg. Ettől a rendelkezéstől eltérően az MRM feloszlatásáról és az Alapszabály és a Program módosításáról szóló határozatot a Közgyűlés összes tagja szavazatának többségével hozza meg.
A Közgyűlés Ügyrendet fogad el, amivel szabályozza a határozathozatalt. A Közgyűlés meghozza, elfogadja és szükség szerint módosítja az Ügyrendet. A Közgyűlés a következő ülésén, de legkésőbb az Alapszabály elfogadásától számított 365 napon belül hozza meg az Ügyrendet.
A Tanács
20. szakasz
A közgyűlések közötti időszakban a Tanács az MRM legfőbb szerve, amely, az MRM elnökével együtt, 21 tagból áll. Megbízatása nyolc évre szól. Évente legalább négyszer ülésezik. A Tanács tagjait titkosan, többes jelöléssel a Közgyűlés választja meg az MRM tagjai közül. A Tanács tagjai között minden körzeti szervezetből legalább egy-egy képviselőnek kell lennie.
21. szakasz
Amennyiben a Tanács valamely, a Közgyűlés által választott tagjának két, tisztújítást végző, Közgyűlés közötti időszakban megszűnik tagsága ezen testületben, a Tanács az MRM tagjai közül helyébe újabb tagokat emelhet be. Két, tisztújítást végző, Közgyűlés között a Tanácsba legfeljebb tíz új tag emelhető be.
22. szakasz
A Tanács hatásköre:
– politikai állásfoglalásokat fogad el az MRM Programjával összhangban,
– előkészíti és megtárgyalja a Közgyűlés elé kerülő tervezeteket, javaslatokat,
– tagjai sorából megválasztja és idő előtt felmentheti az Elnökség tagjait, az ügyvezető alelnököt és az alelnököket,
– meghatározza az alelnököknek és az Elnökség tagjainak munkaterületeit,
– határoz az MRM éves költségvetéséről és a Pénzügyi és Fegyelmi Bizottság jelentéseiről,
– jelölteket állít, illetve elfogadja jelölésüket a köztársasági-, a tartományi- és az önkormányzati testületekbe, a magyar többségű önkormányzatok polgármesteri tisztségeire és az Magyar Nemzeti Tanácsba,
– munkája sikeressége érdekében szakbizottságokat hoz létre,
– jóváhagyja a tagozatok megalakulását,
– jóváhagyja a helyi-, községi-, városi- és körzeti szervezetek megalakítását,
– határoz az együttműködési- és koalíciós megállapodásokról, jóváhagyja az Elnökség által kötött megállapodásokat,
– dönthet az Alapszabály és Program módosításáról abban a kivételes esetben, ha azokat a politikai pártokról szóló törvénnyel összhangba kell hozni,
– egyéb, az Alapszabály és más szabályzatok által előírányzott feladatokat lát el.
23. szakasz
A Tanács határozatképes, amennyiben ülésén tagjainak többsége jelen van.
A Tanács határozatait összes tagja szavazatainak többségével hozza.
24. szakasz
A Tanács saját soraiból elnököt választ, aki összehívja az üléseket, azokon elnököl.
A Tanács saját soraiból elnökhelyettest választhat, aki az elnököt helyettesíti távollétében.
Az Elnökség
25. szakasz
Az Elnökség a Tanács ülései közötti időszakban az MRM legfőbb döntéshozó testülete, az MRM végrehajtó szerve.
Az Elnökség tagjai a Tanácsból kerülnek ki. Az Elnökség – az MRM elnökével, ügyvezető alelnökével és 5 alelnökével együtt – 7 tagú testület. Az 5 alelnök megválasztása során a területi arányosság elve alapján kell megválasztani. Megbízatása nyolc évre szól.
26. szakasz
Az Elnökség hatásköre:
– végrehajtja az MRM Közgyűlésének és Tanácsának határozatait,
– koordinálja az MRM tevékenységét,
– a Tanács minden ülésére beszámolót készít az eltelt időszak tevékenységéről, eseményeiről,
– a Közgyűlés soraiból titkos szavazással választja a Pénzügyi és Fegyelmi Bizottság tagjait,
– kinevezi az MRM irodavezetőjét és sajtószóvivőjét,
– egyéb, az Alapszabály és más szabályzatok által előírányzott feladatokat lát el.
27. szakasz
Az Elnökség kéthavonta legalább egyszer ülésezik az MRM elnökének irányításával. Az Elnökség akkor határozatképes, ha ülésén tagjainak többsége jelen van. Az Elnökség határozatait összes tagja szavazatának többségével hozza.
Az elnök, az ügyvezető alelnök és az alelnökök
28. szakasz
Az MRM elnökét, nyolcéves megbízatási időszakra, a Közgyűlés választja meg közvetlen titkos szavazás útján.
Az elnök egyebek között:
– határoz a tagsági kérelmek ügyében,
– javasolja a Pénzügyi és a Fegyelmi Bizottság tagjait,
– aláírása emeli jogerőre a Közgyűlés, a Tanács, az Elnökség és a Pénzügyi és Fegyelmi Bizottság által hozott és módosított dokumentumokat, rendeleteket, határozatokat és döntéseket.
– összehívja az MRM Közgyűlését és a rendkívüli közgyűlését.
Az MRM ügyvezető alelnökét és az öt alelnököt, nyolcéves megbízatási időszakra, az elnök javaslatára, a Tanács választja meg saját tagjai közül, titkos szavazással. Az ügyvezető alelnöknek és az alelnököknek megszűnik a megbízatása, amennyiben megszűnik a tagsága az MRM Tanácsában.
Az elnököt – elfoglaltsága esetén – az ügyvezető alelnök helyettesíti.
A Pénzügyi és Fegyelmi Bizottság
29. szakasz
A Pénzügyi és Fegyelmi Bizottság felügyeli az MRM vagyoni helyzetét, gazdasági- és pénzügyeit, valamint a párton belüli fegyelmi viszonyokat. A bizottság létszáma három fő, akiket – az MRM elnökének javaslatára - az MRM Elnöksége választ a Közgyűlés rendes tagjai közül. Tanács- vagy Elnökségi tag nem lehet egyidejűleg a Pénzügyi és Fegyelmi Bizottság tagja. A bizottság megbízatása nyolc évre szól.
A Pénzügyi és Fegyelmi Bizottság választja meg sorai közül titkos szavazással a bizottság elnökét (a párt igazgatóját), amelynek mandátuma nyolc évre szól.
A határozatokat a bizottság tagjai többségi szavazással hozzák meg.
A politikai párt pénzügyeiért, az ezzel kapcsolatos jelentések bemutatásáért és a könyvelésért a Pénzügyi és Fegyelmi Bizottság elnöke felel.
Az illetékes szervvel való kapcsolattartásra illetékes személy szintén a Pénzügyi és Fegyelmi Bizottság elnöke.
A Pénzügyi és Fegyelmi Bizottság a megválasztásától számított 60 napon belül megtartja hivatalos ülését, megválasztja elnökét, kidolgozza a párt éves költségvetési javaslatát és azt elfogadásra a Tanács elé terjeszti. Minden pénzügyi év végén belső vizsgálatot folytat, és annak eredményét írásos jelentés formájában a Tanács elé tárja. A Pénzügyi és Fegyelmi Bizottság köteles a Közgyűlésnek bemutatni az elmúlt időszakban kifejtett munkáról szóló jelentést.
Az MRM tagjainak és testületeinek az MRM alapdokumentumaiba és egyéb szabályzataiba ütköző cselekedeteivel kapcsolatos eljárás lefolytatása a Pénzügyi és Fegyelmi Bizottság hatáskörébe tartozik.
A helyi-, községi-, városi- és körzeti szervezetek
30. szakasz
A községi-, városi- és körzeti szervezetek illetékes szerveik révén:
– kötelesek végrehajtani az MRM alapdokumentumaiban és az MRM vezető szervei által meghatározott politikát,
– koordinálják a szervezethez tartozó helyi szervezetek munkáját,
– javaslatot tesznek más párttal, pártokkal kötendő együttműködési vagy koalíciós megállapodásokra vonatkozóan,
– koordinálják a képviselők és tisztségviselők jelölésére vonatkozó javaslatok meghatározását, minden képviseleti szintre vonatkozóan,
– jelölteket választanak az MRM Tanácsába,
– koordinálják a küldöttek és a képviselők megválasztását, illetve jelölését az MRM egyéb felső vezető szerveibe,
– kezdeményezéseket és javaslatokat fogalmazhatnak meg az MRM Tanácsának,
– ellátják egyéb, az MRM alapdokumentumaiban és egyéb szabályzataiban, valamint a Tanács és az Elnökség határozataiban meghatározott feladataikat.
31. szakasz
A helyi szervezetek illetékes szerveik révén:
– megválasztják a helyi szervezet vezető szerveit,
– végrehajtják az MRM alapdokumentumaiban foglalt és a vezető szervei által meghatározott politikát,
– kezdeményezéseket és javaslatokat fogalmazhatnak meg az MRM Tanácsának,
– küldötteket és képviselőket választanak, illetve jelölnek a MRM felső vezető szerveibe,
– javaslatokat tesznek képviselők és tisztségviselők jelölésére minden képviseleti szinten,
– javaslatot tesznek a benyújtott tagfelvételi kérelmekkel kapcsolatban,
– kezdeményezhetnek fegyelmi eljárást,
– koordinálják a tagjaik által a tevékenységi területükön folytatott politikai és érdekvédelmi tevékenységet,
– ellátják egyéb, az MRM alapdokumentumaiban és egyéb szabályzataiban, valamint a Tanács és az Elnökség határozataiban meghatározott feladataikat.
V. KÜLÖN RENDELKEZÉSEK
Képviselők jelölése
32. szakasz
A köztársasági- és a tartományi képviselőház képviselő-jelöltjeinek, a magyar többségű önkormányzatok polgármester-jelöltjeinek és a Magyar Nemzeti Tanács tagjelöltjeinek jelölése a községi-, városi- és körzeti szervezetek javaslatára az MRM Tanácsának határozatával történik.
Az önkormányzati képviselő-testületek tanácsnokjelöltjeit, a helyi-, községi-, városi- és körzeti szervezetek javaslatára, az MRM Tanácsa hagyja jóvá. Amennyiben valamelyik jelölt jelölését nem hagyja jóvá, azt írásban megindokolja és elrendeli a javaslattételre vonatkozó eljárás megismétlését, majd az újra lefolytatott eljárás után határoz.
Más párttal kötendő – köztársasági- és tartományi szintű választások előtti vagy választások utáni – együttműködési vagy koalíciós megállapodást az MRM Tanácsa hagyja jóvá.
A jelöltek csak az MRM rendes tagjai lehetnek, amennyiben az MRM elnöke máshogy nem dönt.
A képviselők kötelezettségei
33. szakasz
Bármely szintű képviseleti testületben és az MNT-ben az MRM képviselői csak egy képviselőcsoportot alakíthatnak.
A képviselőcsoport tagjai, az MRM alapdokumentumaival, egyéb szabályzataival, valamint az MRM testületi döntéseivel összhangban, közösen alakítják ki álláspontjaikat és minden szavazás alkalmával kötelesek a képviselőcsoport álláspontja alapján szavazni.
Az MRM központi irodája és a községi-, városi- és körzeti irodák
34. szakasz
Az MRM központi irodáját az irodavezető irányítja, akit az elnök javaslatára az Elnökség nevez ki.
35. szakasz
A községi-, városi- és körzeti szervezetek munkáját rendszerint községi-, városi- és körzeti iroda segíti. Az irodák létrehozásáról és az iroda alkalmazottjáról, a községi-, városi- és körzeti szervezetek javaslatára, a Pénzügyi és Fegyelmi Bizottság határoz.
Az MRM pénzügyi gazdálkodása és belső ellenőrzése
36. szakasz
Az MRM párttevékenységét és rendes munkáját szolgáló eszközöket a következő forrásokból biztosítja:
- Közforrások – Szerbia Köztársaság költségvetéséből, a területi autonómia egységének költségvetéséből és a helyi önkormányzat egységének költségvetéséből.
- Magánforrások – tagdíj, jogi és magánszemélyek adományai, a MRM bemutatkozó tevékenységéből eredő bevétel, az MRM vagyonából eredő bevétel és az örökség.
A párt Tanácsa a pénzügyi tervet legkésőbb a folyó év december 30-ig fogadja el a következő naptári évre vonatkozóan, a Pénzügyi és Fegyelmi Bizottság elnökének javaslatára.
A párt folyószámlán keresztül folytatja pénzügyi gazdálkodását, a törvénnyel összhangban.
A pénzügyi gazdálkodásért, az ezzel kapcsolatos jelentés bemutatásáért ás könyvelésért a Pénzügyi és Fegyelmi Bizottság elnöke felel.
Az illetékes szervvel való kapcsolattartásra felhatalmazott személy szintén a Pénzügyi és Fegyelmi Bizottság elnöke.
Az MRM vagyona
37. szakasz
Az MRM tagjai kötelesek rendszeresen fizetni a tagdíjat.
A tagdíj nagyságáról az MRM Tanácsa dönt. A tagdíj, illetve a tagdíj-kiegészítések éves szinten egyszeri összegben történnek a rendes tagok részéről.
Minden helyi szervezetnek van pénztárosa, aki begyűjti a tagsági díjat, pecséttel ellátott elismervényt ad ki és az egész helyi szervezetre vonatkozó tagdíjat befizeti a párt folyószámlájára.
Ha a párttag több mint két évig nem fizeti a tagdíjat, a Pénzügyi és Fegyelmi Bizottság elnöke javasolja az MRM elnökének, hogy ezt a tagot, az alapszabállyal összhangban törölje a tagsági nyilvántartásból.
Azok a tagok, akik az MRM mandátumából eredő funkciójuknál fogva jövedelmet valósítanak meg, kötelesek járulékot fizetni abban az összegben, amelyet az MRM Tanácsa határoz meg. Ha rendszeres, havi jövedelemről van szó, a járulékot havonta kell befizetni. Amennyiben időnkénti jövedelemről van szó, évi szinten egyszeri befizetés szükséges.
A párt saját pénzügyi gazdálkodását folyószámlán keresztül végzi, a törvénnyel összhangban. A bevétel elosztása a törvénnyel összhangban történik.
Külső és belső tájékoztatás
38. szakasz
Az MRM minden szervének tevékenysége nyilvános. A nyilvánosságot a hírközlő szervek útján tájékoztatja, amely tevékenységet az MRM sajtószóvivője koordinál, akit az MRM elnökének javaslatára az Elnökség nevez ki.
Az MRM tájékoztatási közlönye a Magyar Közlöny, amelynek fő célja a tagság tájékoztatása, valamint az MRM politikájának és programjának népszerűsítése, elektronikus és nyomtatott formában egyaránt.
Az MRM tevékenysége nyilvános és áttekinthető. Az MRM-mel kapcsolatos információk, elérhetőségek és a párt alapdokumentumai megtekinthetőek a párt hivatalos internetes honlapján: www.mrm.rs
39. szakasz
Az MRM tagsága, valamint a szervezetek tájékoztatása érdekében az MRM központi irodája köteles biztosítani az egymás közötti kommunikációt.
Az MRM helyi-, községi-, városi- és körzeti szervezetei az ülést követő 10 napon belül kötelesek eljuttatni az MRM központi irodájához a szerveik üléséről készült jegyzőkönyvet.
VI. ÁTMENETI ÉS ZÁRÓRENDELKEZÉSEK
40. szakasz
Az MRM megszűnik:
– a Közgyűlés döntése alapján,
– a törvény által előírt más esetekben.
Amennyiben az MRM tevékenysége megszűnik, vagyonának utódlásáról a Pénzügyi és Fegyelmi Bizottság dönt.
41. szakasz
Az Alapszabály és a Program, illetve az MRM egyéb dokumentumainak módosítását javasolhatja a Közgyűlésnek:
– a Tanács és Elnökség,
– a községi-, városi- és körzeti szervezetek 50%-a,
– legalább 100 egyéni tag.
Az MRM Tanácsa
